A csatornázás nem a modern kor innovációja, sőt, évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Cikkünkben körbejárjuk a közmű és útépítés folyamatának egyik leggyakoribb elemének történelmét, a csatornázásét.

A közmű és útépítés kezdete

Az első szenny-és csapadékelvezető rendszereket annak idején már az ókori görög és római népek is alkalmazták, így bátran kimondható, hogy a közmű és útépítés egyik leggyakoribb fajtája, a csatornázás szinte olyan régi, mint maga az emberiség. Az első dokumentált csatornát Rómában időszámításunk előtt az 514. évben egy etruszk mérnök építette meg, melynek közismert neve a Cloaca Maxima. A hatalmas nagy csatornát több csatorna építése követte addig, míg a Rómában szinte mindenhol ki lett építve csatornarendszer. A görögök ezt a folyamatot másolták le, ők Athén csatornáit részben kőbe vésték be, és részben agyagcsövekből készítették el őket.

Közmű és útépítés - csatornázás a középkorban

A középkor sajátossága a várrendszerű építkezés volt, mely miatt a lakosság egy területre tömörült, ennek köszönhetően pedig a szennyvíz szűkebb területeken gyűlt össze, melyet többnyire a várhegy meredek lejtőjére vezettek el az akkori meglehetősen visszafejlődött csatornázási rendszerrel. Ezek a rendszerek ugyanis a közmű és útépítés szempontjából meglehetősen elhanyagoltnak és fejletlennek számítottak, jóval nagyobb mértékben, mint több száz évvel ezelőtti római rokonaik. Nem is nevezhetőek bizton csatornarendszernek, hiszen ebben az időszakban az utcán amerre tudott, elfolyt a szennyvíz, de olyan mértékben, hogy a gyermekek benne játszottak az utcákon. Ez nem mellesleg rengeteg járvány elterjedését is okozta.

Mikor a közmű és útépítés megújult

A rengeteg járvány miatt az emberek kezdték felismerni, hogy a szennyvíz el nem vezetése, és a csapadék fel nem használása súlyos következményekkel jár, így akárcsak Párizsban az 1372-ben kiadott szennyvíz rendelet alapján, évek elteltével megtiltották mindenütt, hogy a szennyvizet az utcára ürítsék. A csapadékvíz gyűjtését is elkezdték az úttestek szélén épített árkokban, melyek az idők kezdetén még nyitottak voltak, később váltak fedetté. Ahogy telt az idő, ezek a vízelvezető rendszerek egyre mélyebbre és mélyebbre kerültek a földben, és ezzel megindult a mai tekintetben csatornázásnak hívható folyamat, mely a közmű és útépítés egyik leggyakoribb formáját képezi a mai napig is.

A csatornahálózatok kialakulása a közmű és útépítés területén

Nem mondható valami fokozott mértékűnek a csatornahálózatok fejlesztése a világban, hiszen mint napjainkban is, már akkor is az egyik legköltségesebb közmű és útépítés munkálatok egyikét alkotta. Így rengeteg helyen évtizedeken át azért nem alakult ki megfelelő csatornázási rendszer, mert a pénzügyi keretek ezt nem tették lehetővé. A lakosság száma azonban egyre növekedett, a szennyvíz is egyre nagyobb mértékben volt jelen a városokban, falvakban, a nem megfelelő elvezetése miatt pedig a patakok, tavak egyre nagyobb mértékben károsodtak. Épp ezért a rendszeres és átfogó csatornázás egy idő után elkerülhetetlenné vált először a nagyvárosokban, mint Berlin, Párizs vagy London, később pedig már mindenütt a világban.